Tállya és környéke

Réges-régen, amikor az istenek és a mesebeli óriások még egymással hadban álltak, szörnyű csatáikban az istenek végső csapást mérve az ellenségre, az óriásokat megfosztották hatalmasra nőtt púpjaiktól, és azokat a magyar róna szélére csapták. Az így kialakult Tokaji-hegyre később tündérek költöztek. A tüzet okádó hegy azonban sok gondot, bánatot okozott lakóinak, különösen a szerelmes tündérpároknak. Az egyik tündér ifjú a kráterbe veszett, szerelmes párja pedig mindhiába kereste, soha többé nem találta kedvesét. Bánatában patakokban hullatta könnyeit, és addig-addig áztatta a hegyoldalt, míg a fájdalmas könnycseppek felszívódtak a venyigékben. A legenda szerint azért ilyen édes és napszínű a tokaji bor. Eddig a mese, ugyanis a vidék és a nedű valódi világhírnevét a tridenti zsinat hozta meg, mikor Draskovics György 1562-ben egy ebéd alkalmával tállyai borral kínálta IV. Pius pápát. Ő elragadtatásában így kiáltott fel: ,,"...patrem sanctum talia vina decent´´" – avagy: „Tállyai bor illik a pápa asztalára!” Tállya a Zempléni-hegység délnyugati peremén, a Szerencs-patak oldalvizekkel szabdalt hullámos völgyében található, mely a régészeti leletek tanúsága szerint több ezer éve lakott település. A falucskába betérő kedves látogatót ma az aszúszemek illatával telt friss levegő, katonás rendben sorakozó szőlőtőkéktől zöldellő hegyoldalak és egymásba boruló gesztenyefák koszorúja fogadja, és vezeti a madárdalos reggelek és a vendégszerető kedves emberek hazájába. A főtéren elénk táruló műemléki együttes épületeit végigjárva és megcsodálva még nem is gondolnánk, hogy a lábunk alatt is mesélni tudnának a falut behálózó hosszú pincék falai. Egykor ezek a földalatti rendszerek nemcsak titkos hírszállítás feladatát látták el, hanem védelmet is nyújtottak veszély esetén. Egyes leírások úgy tartják, hogy az egészen Boldogkőváraljáról induló, Tállyát a sárospataki várral összekötő földalatti járat olyannyira széles volt, hogy a hírvivő katonák lovas kocsival közlekedtek benne. Mindezt alátámasztandó, ma is találunk még olyan földalatti ágakat, ahol akár egy teherautó is meg tudna fordulni. Református templomunk barokk stílusú, a katolikus istenháza alapjai középkori eredetűek. Emellett hatalmas jelentőséggel bír a harangláb tövében szerényen meghúzódó evangélikus templomunk, melyben a szájhagyomány szerint Kossuth Lajost keresztelték. A neves eseményre mindmáig emlékeztet bennünket az eredeti állapotában megtekinthető keresztelőkút. A szőlőfeldolgozás egyes mozzanatait megörökítő faszobrok mentén tovább sétálgatva eljutunk az Európa földrajzi középpontját szimbolizáló főnix madárhoz, és a szomorúfűz alatt megcsodálható híres kőzet- és ásványkiállításhoz. Az egyedülálló és különleges gyűjtemény Encsy György keze munkáját dicséri; a kőbe zárt természet, növény- és állatvilág által a Zempléni-hegység őstörténetébe enged betekintést. A kulturális értékeinken túl számos szabadidős tevékenységet is kínálunk.A nagy kirándulások kedvelőit csodálatos természeti tájak és jelenségek gyönyörködtetik. Nemcsak innen, de a falu határán túl is találunk számtalan misztikus hangulatú várat, kanyargó kisvasúttal szabdalt vadregényes tájat és csendes hegyoldalakat. A túráról visszatérő vendégeket barátságos, vendégszerető házigazdák kínálják zamatos boraikkal, fergeteges ételekkel és kényelmes pihenést biztosító éjszakai menedékkel. Tállyán nem marad élmény nélkül az sem, aki a hagyományok nyomában jár, hiszen nálunk megtalálja a legkiválóbb fafaragótól kezdve az úri hímzések, kádár mesterségek és a magyar népzene legkiemelkedőbb művelőit is. A legmerészebbek nem csak csodálhatják munkájukat, ki is próbálhatják magukat egy-egy tradicionális mesterségben, egy-egy szüret alkalmával átélhetik a helyiek mindennapjait, és garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodva távoznak, annak reményében, hogy hamarosan újra alkalmuk nyílik ellátogatni a Mesebeli Óriások púpjaival körbezárt nyugalom szigetére. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK TÁLLYA TELEPÜLÉSRŐL: WWW.TALLYA.HU